A Pulszky Társaság 1991-es éve

Április 16-án, a bírósági nyilvántartásba vétel 29. évfordulóján elindítottuk a Pulszky Társaság 30 évére visszatekintő sorozatunkat. Ez alkalommal a kezdeteket és az 1991-es év történéseit idézzük fel. A sorozat következő részeiben pedig ennek az eseménydús három évtizednek a tevékenységeit vázoljuk fel évenkénti lebontásban, valamint a Társaság létrejöttének és működésének fontos személyeit, eseményeit, eredményeit és kapcsolatait mutatjuk majd be.


1990. december 5-én tartotta alakuló közgyűlését a Természettudományi Múzeum előadótermében (a Nemzeti Múzeum épületében) a Pulszky Társaság, amelyen 45 tag volt jelen, akik az ideiglenes alapszabály-tervezetet elfogadták és úgy döntöttek, hogy az ideiglenes választmány tagjait levélszavazással választják meg. Ekkor már 189 jelentkezőt tartottak nyilván, akik közül 83 küldte el szavazatát az ideiglenes választmány összetételének megállapítására vonatkozóan. 1991. január 28-án az ideiglenes választmány ülésén (az Iparművészeti Múzeumban) meg is választották az ideiglenes elnökséget – elnöknek Szentléleky Tihamért, ügyvezető elnöknek Darkó Jenőt választották meg –, a következő nap pedig már meg is indították a bejegyzési kérelmet a Fővárosi Bíróság felé, amelynek eredményeképp április 16-án a Fővárosi Bíróság 3531. sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette a Pulszky Társaságot. A már évek óta tartó diskurzusok eredményeképpen egy hónap múlva, május 23-án meg is rendezték az első muzeológus fórumot a Néprajzi Múzeumban, amelyen 55 fő vett részt. A fórum „A megyei múzeumi szervezetek helyzete ma” címmel került megrendezésre, és felkért előadók ismertették saját megyéik múzeumi helyzetét, problémáit. Ez volt az első szakmabelieknek hirdetett fórum, amely megoldást, legalábbis segítséget kívánt nyújtani „- a szakmai társadalom tájékoztatására, a szakmai információáramlás biztosítására, amely jótékonyan oldaná a meglehetősen „feudálisan” szervezett magyar múzeumügy feszültségeit.” 

Másnap a Magyar Hírlap egy rövidhírben tette közzé ennek az összejövetelnek a fő mondanivalóját, s most ezt a rövidhírt, a Pulszky  Társaság egyik első hivatalos sajtóbeli megjelenését idézzük:

„Minden múzeumi gyűjtemény szerves része a nemzeti kincsnek. Közös érdekünk, hogy a gyűjtemények egységesen a magyar állam tulajdonába kerüljenek és ne aprózódjanak ismét a különböző szintű önkormányzatok felügyelete alá vagy tulajdonába — hangzott el a Pulszky Társaság Magyar Múzeumi Egyesület tegnapi ülésén.”

Az alakulási folyamattal egy időben már jelen volt az együttműködés kérdése: az 1990. december 5-i alakuló ülésen Darkó Jenő bejelentette, hogy a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete a Pulszky Társaság létrehozásához 20.000.- Ft-os támogatást adott, illetve a Társaság megalakulásáról 1991 januárjában a bírósággal egy időben tájékoztatták a Magyar Múzeumok Szövetségét.

Emellett pedig az 1991-es évben azokat a problémákat vetették fel és vitatták meg a Társaság tagjai, amelyek a muzeológusok közérzetére és helyzetére, a szakma és a közgyűjtemények nehézségeire utaltak, és a lehetséges változtatásokra kerestek lehetőségeket. Az év végén – december 11-én – az ideiglenes választmány ülésén a múzeumok esetében szükséges törvényi szabályozás sürgetése került napirendre. Következő bejegyzésünkben az ezzel kapcsolatos fejleményeket, illetve az 1992-es év történéseit mutatjuk be.

Az 1990-1991-es év kronológiája ide kattintva olvasható.

Források:

Éri István (szerk.) 1993: Dokumentumok a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület létrejöttéről és 1991-1992. évi tevékenységéről. 34-57. oldal

Deme Péter: 25 éves a Pulszky Társaság. Magyar Múzeumok Online, 2016.05.10.

Magyar Hírlap 1991. május 24. 3. oldal

‹‹ Pulszky Társaság 30 1992 ››