A Pulszky Társaság 1993-as éve

Most néhány olyan év következik a Pulszky Társaság történetében, amelyről jóval kevesebb és rendezetlenebb forrás áll rendelkezésre, mint korábban, illetve később. Van tehát kutatni és feltárni valója a jövő történészének.

Az mindenesetre elmondható, hogy 1993-ban a Pulszky Társaság életében talán a legfontosabb fejlemény a holland és a magyar múzeumi szakmai szervezet érdemi együttműködésének elindulása volt, a két ország minisztériumának megállapodása alapján és támogatásával. Januárban „megfigyelő” vett részt azon a kísérleti (pilot) workshopon, amelyet a cseh országos múzeumok vezetői számára tartottak a Holland Múzeumok Szövetsége (Museumvereining) képviselői. A „megfigyelő” kifejezés azonban nem állja meg a helyét. Amikor a magyar képviselő (Deme Péter) az első foglalkozáson azt jelezte, hogy ő a magyar minisztérium megbízásából „megfigyelőként” (observer) vesz részt a programon, a holland partnerek azonnal közölték, ez nem elfogadható, jelenlétének csak akkor van értelme, ha aktívan részt vesz a munkában. Így történt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy áprilisban, amikor a kulturális minisztérium közgyűjteményi főosztályvezetője (Bodó Sándor) jórészt az országos múzeumok első számú vezetőiből álló 15 fős szakmai delegációt vezetett Hollandiába, megállapodás született arról, hogy Magyarországon még ugyanabban az évben megrendezik az első múzeumi menedzsment workshopot. Erre az év októberében került sor Keszthelyen, a Helikon Kastélymúzeumban. Az eredeti tervek szerint ezen a hazai országos múzeumok főigazgatói vettek volna részt. Részben sokirányú elfoglaltságuk, részben az előző évi, többekben nem jó emléket hagyó noszvaji konferencia, részben pedig az a tény, hogy a program nyelve angol volt (fordítás nélkül), azt eredményezte, hogy a magyar résztvevők az országos múzeumok középvezetői közül kerültek ki. Többen közülük a következő években – amellett, hogy a holland-magyar szakmai együttműködés és a Pulszky Társaság menedzsment tagozatának aktív szervezői voltak – saját intézményük első számú vezetőivé váltak.  

Az elérhető források tanúsága szerint ebben az évben a közművelődési tagozat volt a legaktívabb. Januárban olyan nyílt programot szerveztek, ahol Angliában, Svédországban és az Amerikai Egyesült Államokban szerzett tapasztalatokról számoltak be az előadók, illetve eszmecsere zajlott az „új muzeológiáról”. A Múzeumi Hírlevél márciusi számában felhívást tettek közzé az „Európai Örökség Osztályok” júniusban Szentendrén tervezett tanácskozásáról (sajnos, erről több forrást nem sikerült találni). Március 22-én beszámoló és vezetőségválasztó ülést tartottak, majd novemberben kétnapos szakmai programot szerveztek Ráckevén. 

Az év végén bejelentették, hogy megalakítják a műtárgyvédelmi és a kismúzeumokat tömörítő tagozatokat.

Februárban 500 példányban megjelent az Éri István által szerkesztett „Dokumentumok a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület létrejöttéről és 1991-1992. évi tevékenységéről” című kiadvány, amely minden fontos dokumentumot tartalmaz és fő forrásként szolgált az előző évekről szóló írásokhoz. 

Márciusban a választmány megvitatta és elfogadta az elnökség beszámolóját és az éves munkatervet, valamint egy, a minisztériumnak szóló levelet, amelyben véleményt mondtak a múzeumi törvény tervezetének akkor éppen aktuális szövegéről, továbbá felügyelő és számvizsgáló bizottságot választottak. Novemberben a központi téma az 1996-ra (akkor még) tervezett világkiállítás és a Honfoglalás 1100. évfordulója volt, emellett tárgyaltak a tervezett Magyar Múzeumi Közlemények előkészítéséről. Utóbbi kapcsán az elnökség és a MAMUSZ (Magyar Múzeumok Országos Szövetsége) elnöksége június 1-jén tartott együttes ülése a közös kiadásban megállapodva még a szerkesztő bizottságot is kijelölte, miként a múzeumi etikai kódex közös előkészítő bizottságának vezetőit is. Más kérdés, hogy ebben a formában egyik program sem valósult meg, a Magyar Múzeumok 1995 őszén indult el, az etikai kódexet pedig végül 2011-ben fogadta el a Társaság közgyűlése. Az 1996-ra tervezett programokról egyébként felhívásban és kérdőívben gyűjtött információt az elnökség és a kiállítási és közművelődési munkabizottság.  Ezek a fejlemények jelzik, hogy továbbra is fontos kérdésnek tartották általában a múzeumi és különösen a szakmai szervezetek együttműködését.

Az 1993-as év kronológiája ide kattintva olvasható.

Források:

Múzeumi Hírlevél XIV. évfolyam (1993) március, április, május, július-augusztus, december. 

A Pulszky Társaság iratai a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában.